Immáron nem titok, hogy a műanyag hatalmas katasztrófát okozott a bolygó egészségében: ott van a vizekben, a szárazföldön, de még a levegőben is. A tengerek, óceánok tele vannak kisebb-nagyobb műanyagdarabokkal, melyeket az állatok könnyen tápláléknak hisznek, és elfogyasztanak. Egy éhes teknős számára például nem sok különbség van a medúza és egy nejlonzacskó közt. De hogy kerül a műanyag a te étlapodra?
Szereted a tengeri herkentyűket? Van egy rossz hírünk: Európában egy adag, fogyasztásra alkalmas kagyló akár 90 mikroműanyag részecskét is tartalmazhat. Azokban az országokban, ahol ez rendszeresen a tányérra kerül, az emberek évente közel 11 000 műanyag részecskét is megehetnek! Sajnos a halfogyasztás kapcsán nem rendelkezünk ilyen pontos adatokkal, hiszen az emberi fogyasztás előtt a halak belsőségeit eltávolítják. Számos esetben volt már azonban példa arra, hogy vizsgálatok során a hal májában bukkantak műanyagdarabra, ebből feltételezhető, hogy a halak által elfogyasztott műanyag részecskék az emésztés folyamán az emésztőszövetekből más testrészekbe is eljutnak. Bár konzervhalból is mutattak már ki mikroműanyag darabokat, azonban ott olyan alacsony volt a szám (átlagosan 5 darabka), hogy nem róják fel a vizek szennyezettségének, hiszen ez a kis mennyiség a konzerválási folyamat során, vagy akár a levegőből is bekerülhetett.
A tengerből azonban nem csak állatokat fogyasztunk: a tengeri sóban is igen magas a műanyag aránya. Egy kilogramm tengeri só 600 mikroműanyag részecskét tartalmaz átlagosan. Ha naponta csak 5 gramm sót fogyasztasz, is naponta 3 mikroműanyag jut a szervezetedbe. Azt viszont nagyon jól tudjuk, hogy a magyarok ételeiben nem csupán 5 gramm só kap szerepet egy átlagos nap során…
Arról pedig már beszámoltunk a múltkori cikkben, hogy a műanyagot nem csak megenni, hanem meginni is lehet, ott vannak a palackozott vízben is.
Azt hitted, a fenti adatok durvák? Akkor tovább sokkolunk: sokkal több mikroműanyag jut a szervezetünkbe szárazföldi és légi forrásból, mint a tengeri élőlények által. Egy mexikói tanulmány során például csirkénként 10 műanyagrészecskét találtak – szorozzuk csak meg ezt például a hazai csirkefogyasztás mennyiségével!
Akkor sem vagy biztonságban, ha vega életmódot folytatsz: egyes tanulmányok és kísérletek a sörben és a mézben is mutattak ki viszonylag magas számú mikroműanyagot.
A legnagyobb veszélyforrást a palackozott vizek jelentik, ezután közvetlenül a sima csapvíz van. Korábbi cikkünkben már írtunk ennek veszélyeiről, azonban fontos megemlíteni, hogy a mikroműanyag részecskék a csomagolásból is belekerülhetnek a vízbe: így minél többször töltöd újra a palackod – az újrahasznosítás nevében – annál több műanyagot fogyasztasz.
Ennek elkerülésére érdemes víztisztítót használni, a szűrt vizet pedig BPA-mentes palackokban, kulacsokban tárolni, hogy mindig magaddal vihesd a műanyag-mentes italt.
Tanulmányok kimutatták, hogy az egyszerű házi por is magas arányban tartalmaz mikroműanyag részecskéket. Egy átlagos család egy napi étkezésére telepedett házi por, (ami olyan kis mértékű, hogy észre sem vesszük), éves szintre levetítve 70 000 mikroműanyagot jelent. Tehát, bármennyire is kicsi a műanyagfogyasztásod egy napra, egy ételre vagy egy palack vízre lebontva, semmiképp se felejts el nagyban gondolkodni!
A jövőképünk riasztó, és ha most nem teszünk ellene, súlyos következményei lehetnek a szervezetünkben lerakódott műanyagrészecskéknek.
Hogyan tehetsz ellene? Iktasd ki az életedből a műanyagot, használj víztisztítót és BPA mentes műanyag palackot, ezzel is csökkentve a saját ökológiai lábnyomod.
Ha a környezetvédelem és a mikroműanyagok támadása kevés lenne,
itt van 3+1 érv, miért érdemes víztisztítót választani.
Csak olyan cikkeket küldünk neked, amik érdekelni fognak. Max heti 1 alkalommal.
Címkék : mikroműanyag, környezettudatosság, környezetszennyezés, egészség
Tudtad, hogy mennyi forrásból kerülhet műanyag a szervezetedbe? Bár napjainkban a legriasztóbb szennyezettséget a tengerek és óceánok mutatják, nem csak miattuk vagy veszélyben: évente akár 11 000 műanyag részecskét is elfogyaszthatsz anélkül, hogy észrevennéd.
Immáron nem titok, hogy a műanyag hatalmas katasztrófát okozott a bolygó egészségében: ott van a vizekben, a szárazföldön, de még a levegőben is. A tengerek, óceánok tele vannak kisebb-nagyobb műanyagdarabokkal, melyeket az állatok könnyen tápláléknak hisznek, és elfogyasztanak. Egy éhes teknős számára például nem sok különbség van a medúza és egy nejlonzacskó közt. De hogy kerül a műanyag a te étlapodra?
Szereted a tengeri herkentyűket? Van egy rossz hírünk: Európában egy adag, fogyasztásra alkalmas kagyló akár 90 mikroműanyag részecskét is tartalmazhat. Azokban az országokban, ahol ez rendszeresen a tányérra kerül, az emberek évente közel 11 000 műanyag részecskét is megehetnek! Sajnos a halfogyasztás kapcsán nem rendelkezünk ilyen pontos adatokkal, hiszen az emberi fogyasztás előtt a halak belsőségeit eltávolítják. Számos esetben volt már azonban példa arra, hogy vizsgálatok során a hal májában bukkantak műanyagdarabra, ebből feltételezhető, hogy a halak által elfogyasztott műanyag részecskék az emésztés folyamán az emésztőszövetekből más testrészekbe is eljutnak. Bár konzervhalból is mutattak már ki mikroműanyag darabokat, azonban ott olyan alacsony volt a szám (átlagosan 5 darabka), hogy nem róják fel a vizek szennyezettségének, hiszen ez a kis mennyiség a konzerválási folyamat során, vagy akár a levegőből is bekerülhetett.
A tengerből azonban nem csak állatokat fogyasztunk: a tengeri sóban is igen magas a műanyag aránya. Egy kilogramm tengeri só 600 mikroműanyag részecskét tartalmaz átlagosan. Ha naponta csak 5 gramm sót fogyasztasz, is naponta 3 mikroműanyag jut a szervezetedbe. Azt viszont nagyon jól tudjuk, hogy a magyarok ételeiben nem csupán 5 gramm só kap szerepet egy átlagos nap során…
Arról pedig már beszámoltunk a múltkori cikkben, hogy a műanyagot nem csak megenni, hanem meginni is lehet, ott vannak a palackozott vízben is.
Azt hitted, a fenti adatok durvák? Akkor tovább sokkolunk: sokkal több mikroműanyag jut a szervezetünkbe szárazföldi és légi forrásból, mint a tengeri élőlények által. Egy mexikói tanulmány során például csirkénként 10 műanyagrészecskét találtak – szorozzuk csak meg ezt például a hazai csirkefogyasztás mennyiségével!
Akkor sem vagy biztonságban, ha vega életmódot folytatsz: egyes tanulmányok és kísérletek a sörben és a mézben is mutattak ki viszonylag magas számú mikroműanyagot.
A legnagyobb veszélyforrást a palackozott vizek jelentik, ezután közvetlenül a sima csapvíz van. Korábbi cikkünkben már írtunk ennek veszélyeiről, azonban fontos megemlíteni, hogy a mikroműanyag részecskék a csomagolásból is belekerülhetnek a vízbe: így minél többször töltöd újra a palackod – az újrahasznosítás nevében – annál több műanyagot fogyasztasz.
Ennek elkerülésére érdemes víztisztítót használni, a szűrt vizet pedig BPA-mentes palackokban, kulacsokban tárolni, hogy mindig magaddal vihesd a műanyag-mentes italt.
Tanulmányok kimutatták, hogy az egyszerű házi por is magas arányban tartalmaz mikroműanyag részecskéket. Egy átlagos család egy napi étkezésére telepedett házi por, (ami olyan kis mértékű, hogy észre sem vesszük), éves szintre levetítve 70 000 mikroműanyagot jelent. Tehát, bármennyire is kicsi a műanyagfogyasztásod egy napra, egy ételre vagy egy palack vízre lebontva, semmiképp se felejts el nagyban gondolkodni!
A jövőképünk riasztó, és ha most nem teszünk ellene, súlyos következményei lehetnek a szervezetünkben lerakódott műanyagrészecskéknek.
Hogyan tehetsz ellene? Iktasd ki az életedből a műanyagot, használj víztisztítót és BPA mentes műanyag palackot, ezzel is csökkentve a saját ökológiai lábnyomod.
Ha a környezetvédelem és a mikroműanyagok támadása kevés lenne,
itt van 3+1 érv, miért érdemes víztisztítót választani.
meta:
Tudtad, hogy akkor is műanyag kerül a szervezetedbe, amikor nem számítasz rá? Hogy egy átlagos család évente akár 70 000 mikroműanyag részecskét elfogyaszt csupán a napi étkezésük során? Tudtad, hogy a műanyagpalackod az egyik legnagyobb veszélyforrás? Eláruljuk, miért!
[B1]link a múltkori cikkre (ha egyértelműek, akkor a linkeket a jövőben sárga színezéssel jelzem)
Sebők Atilla vagyok, 2007 óta segítek ügyfeleimnek abban, hogy egészségesebb, kényelmesebb életet éljenek a megfelelő vízkezelő rendszerek használatával. Azon dolgozom, hogy egyre többen fedezzék fel a víz fontosságát és az egészségre gyakorolt erőteljes hatását. Olyan módszekről és eszközökről írok, amelyek szolgálatunkba állítják a víz természetes erejét.